Papasiknak, vagyis bolháknak nevezik azokat a levakarhatatlan helyieket, akik a pályaudvaroknál, buszmegállókban, éttermek előtt várják a fehér turistákat, hogy önjelölt idegenvezetőként körbevezessék őket. Munkahely hiányában kénytelenek megragadni minden lehetőséget, hogy egy kis pénzhez jussanak. A papasik ott bóklásznak minden turista iroda és buszmegálló mellett, több fős csoportokban ácsorognak, és amint meglátnak egy turistát, lecsapnak rá, mint a keselyűk a zsákmányra. Egyesek burkoltan kezdik:
– Honnét vagy? Európából? Szép kontinens, de szafarin már voltatok?
Mások nyílt lapokkal játszanak: – Miszter, miszter nagyszerű szafari ajánlatom van. Csak neked kedvezményes oroszlánles!
És vannak, akik nem ma kezdték a szakmát: – Hej, de jó téged újra látni, emlékszel rám? Tudod, a tegnapi vacsora...
Bár az útikönyvek óvatosságra intenek a papasikkal kapcsolatban, Petrának az volt a tapasztalata, hogy alapvetően nagyon kedvesek, és egy csomó hasznos tanáccsal látják el a turistákat, persze némi borravaló fejében.
Pilly Pilly-vel Arusha belvárosában találkozott először, amikor Francescával elindultak feltöltős telefonkártyát venni. Ő volt az első helyi, akin parfümillatot éreztek, de ha ez nem lett volna elég, már messziről ki lehetett szúrni csillogó, kopasz fejéről is. Műanyag keretes szemüvegben, feltűnően színes ruhákban és színes cipőfűzővel ékesített cipőben sétált az utcán a szuvenír árusok mellett, és amint meglátott egy turistát, felvette a ritmusát és követte, amíg az le nem koptatta magáról.
– Hé, lányok, van egy tuti ajánlatom – szólította meg Petráékat. – Bármire legyen is szükségetek a szafaritól kezdve, a szállásfoglaláson keresztül, a terepjáró-kölcsönzésig, mindenben tudok segíteni. Nálam jobbat nem találtok. Halljátok?
A lányok illedelmesen megköszönték az ajánlatot, és már mentek is volna tovább, de Pilly Pilly levakarhatatlan volt. Bemutatkozott nekik, és a ruhájukat dicsérte. Fűt-fát ígért, udvarolt,, de a lányok ügyet sem vetettek rá. Egyszer csak, mintha a gondolataikban olvasott volna, „igazi afrikai művészetet” ígért Petráéknak, akik erre felkapták a fejüket. Megegyeztek, hogy a fiú elvezeti őket egy művésztelep-féleségre.
– Olyan cuccokat nem láttok semmilyen szuvenír boltban – fűzte hozzá a fiú biztatóan. A poros utcákon egy sötét, nyomasztó földszintes lakóház felé vették útjukat.
– A műterem a ház mögött van – intett Pilly Pilly, és elindult a bejárat irányába. Bizalmatlanul követték, fejükben ott cikáztak az útikönyvek rémtörténetei elcsalogatott majd kirabolt turistákról. Ahogy beljebb mentek a ház folyosóján, Francesca majdnem felbukott egy műanyag vödörben, amelyből megkopasztott csirkék karmos lábai meredtek az ég felé. Pirított hagyma illata érződött, és egy fiatal lány, aki a küszöbön ücsörögve épp egy újabb csirkét fosztott meg tollaitól, kedvesen invitálta őket, hogy a vásárlás után jöjjenek vissza hozzá ebédelni. Óvatosan lépkedve haladtak tovább a vakolat nélküli, telifirkált falak között. Olyan csöndben voltak, hogy kizárólag a légyrajzok zümmögését lehetett hallani. Végül kiértek a ház udvarára, ahol a földön játszó, meztelen gyerekek és lavórban mosogató nők képe fogadta őket. Mindenki mosolygott, és kuncogva üdvözölték a két nőt, de Pilly Pilly intett a fejével, hogy még nem érkeztek meg.
– Itt is volnánk, ez itt a galéria – mutatott végül egy sötét kis szoba bejárata felé a férfi. A lyuk – amelyet csak nagy jóindulattal nevezhetnénk galériának –, oldalán egy alig negyvenszer negyven centiméteres nyílás éktelenkedett, azon szűrődött be valami kis fény, áram híján ez volt az egyetlen fényforrás a szobában. A festék- és viaszszagú „műteremben” hárman dolgoztak, de ők is alig néztek föl a vendégekre.
– Nézzetek körbe bátran – biztatta őket Pilly Pilly, és Petra kezébe nyomott egy rakás sablon képet. A festmények többnyire a helyi törzseket, az afrikai vadvilágot és a Kilimandzsárót ábrázolták, vagyis pontosan azokat a közhelyes témákat, amelyek miatt a nyugatiak rajongtak a fekete kontinensért. A három helyi művész napi több tucat pálmafa alatti ringatózó hajót, rituális törzsi táncost és naplementét festett meg a Kilimandzsáró hófödte csúcsa alatt. A háttér általában vörös és sárga volt, de igény szerint, ahogy Pilly Pilly mondta, bármilyen színt választhattak a megrendelők. Petra a kezében tartott rengeteg mintából végül egy maszáj őrséget ábrázoló képet választott. Pár nappal korábban egy helyi vadőr mesélte neki, hogy ha a maszájok elkapnak egy marhacsordára törő oroszlánt, a mancsát és a farkát levágják, majd körbeviszik a falujukban, így bizonyítva hősiességüket. Azután elássák a tetemet, mert a marhák még a döglött oroszlán szagától is rettegnek. Ezt a rítust akarta hazavinni Petra, hogy sose felejtse el a maszájok merészségét. Pilly Pillyvel megegyeztek, hogy másnapra elkészítik neki a képet, és hosszas alkudozás után az árban is megállapodtak. A sötét műteremben a három művésszel szuahéliül egyezkedett Pilly Pilly, a lányoknak pedig angolul mondta a végösszeget. A lányok rázták a fejüket a magas ár hallatán, újabb ajánlatukat Pilly Pilly izgatottan, széles gesztusokkal tarkítva adta tovább a művészeknek. Mikor végre megegyeztek, előleget kértek, hiszen mire megfestenek egy nagy képet, a megrendelő el is tűnhet, holott ők apróra kiszámolt nyersanyagárakkal dolgoznak napról napra. Petra a pénze között kotorászva észrevette, nincs kis címlete. Ez Afrikában alaphiba, figyelmeztették korábban többen is. Mégis átnyújtott egy ötvendollárost, mire a férfi rögtön zsebre vágta, hogy elszalad felváltani, mindjárt visszajön, addig nézelődjenek nyugodtan a képek között. Pilly Pilly egy szemvillanás alatt eltűnt. A két lány az ötödik perc után izgatottan nézegetett az utca vége felé, hogy jön-e már, de a férfi tíz perc után sem ért vissza. – Átvágott minket csúnyán – járt a fejükben – bedőltünk egy klasszikus hibának, dühöngtek magukban. Úgy tizenöt perc múlva Pilly Pilly mégis visszatért, kezében a visszajáróval, lihegve elnézést kért, hogy megvárakoztatta őket, de csak a postánál tudott ilyen nagy pénzt felváltani. Belenyomta Petra egyik kezébe a pénzt, a másikat pedig hálásan megszorongatta, és vigyorogva elköszönt.
Itt tudod megrendelni, vagy megvásárolhatod a Libri könyvesboltokban bárhol az országban.