Ez a riport 2012-ben készült és 5nappal a fiam születése előtt jelent meg. Akkor még senki sem ismertem "közülük."  Azóta sok minden megváltozott, barátok vagyunk, kiléptek az anonimitásból, de a munkát folytatják.Itt a teljes írás:

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom számos látványos akcióval hívta fel magára a figyelmet az elmúlt időszakban, a Facebookon több követőjük van, mint a Híd-nak és az MKP-nak. Egyik anonim aktivistájuk azt állítja, náluk nincs nosztalgia Nagy-Magyarország iránt, nincs trianonozás, nem nacionalisták.

A magyarság identitását tiszteletben tartó országot szeretnének, ahol a polgárokat nem osztják anyanyelvük alapján fölé- és alárendeltségi viszonyra. Dél-Szlovákiában magyar nyelvű útjelző táblát állítanak, az elhagyatott vasúti állomásra kétnyelvű menetrendet helyeznek, a Facebookon több követőjük van, mint a Híd-nak és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP), és ha valahol a déli régióban hiányzik a magyar fordítás, kiragasztják a matricát: „Az egynyelvűség tiszteletlenség. Ez egy többnyelvű ország!”. Az akcióikról profi videókat készítenek, amelyeket ezrek osztanak meg. Ezek inkább hasonlítanak művészi performance-ra, mint politikai véleménynyilvánításra.

A mozgalom teljesen anonim, a videókon gondosan kitakart arcok szerepelnek, senki nem tudja, kik állnak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mögött. Működésük egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor ismeretlenek összematricázták a boltokat, táblákat, óriásplakátokat egyes dél-szlovákiai városokban, falvakban, ahol csak szlovákul szerepelt a szöveg. „Ha a magyarok pénzét akarják, szerepeljen magyarul is a hirdetés szövege” – értett egyet a helyiek nagy része. A Pozsony környéki régió a főváros kertvárosává vált az utóbbi években, szlovákok ezrei költöztek le a nyugodt, békés csallóközi magyar falvakba az olcsóbb telekárak miatt. A

jól kereső szlovákokra fókuszáló reklámok mind egy nyelven szóltak, ezért is lett népszerű a Kétnyelvű Dél-Szlovákia akciója. Matricákat a profi weboldalukon lehetett rendelni – ahol a teljes szöveg szerepelt hibátlan szlovák nyelven is –, és a készlet birtokában bátran matricázhatott bárki. A Dunaszerdahely melletti útjelzőtábla mögé egy újat betonoztak, amelyen a városok elnevezései magyarul is szerepeltek. A meglévő tábla érintetlen maradt, egyrészt kihágás lett volna eltávolitani egy útjelző táblát, másrészt igy jobban átjött a kettő közötti kontraszt.

Az akcióról készült videó rendkívül népszerű lett, a Queen zenéjére a formás lábú, munkaruhás fiatal lányok akcióját több ezren osztoták meg és lájkolták az oldalukat. Az akció hatására Érsek Árpád, aki akkor még a kormányban levő Hídnak volt a közlekedésügyi államtitkára, választások előtt sürgette a kétnyelvű útjelzőtáblák ügyét és a Magyar Koalíció Pártja is felhasználta a Kétnyelvű Dél-Szlovákia akcióját. „Lám lám, a Híd parlamenti párt és mégsincsenek kétnyelvű táblák” – hangsúlyozták.

Na de, kik ezek?

Annak ellenére, hogy a felvidéki közéletben mindenki ismer mindenkit, őket senki sem tudja beazonosítani. Többször írtunk a weboldalukon szereplő semleges email címükre, és a Facebookon is jelentkeztünk. Végül telefonon jött az üzenet, hogy az egyik alapító hajlandó velünk találkozni, megadta a helyet és az időpontot. A Nyugati mellett vártunk a megadott időben, kis késéssel érkezett az aktivista, akivel még a beszélgetés elején leszögeztük, hogy sem a riportban, sem sehol máshol nem közöljük a nevét.

„Semmilyen pártnak nem vagyunk a holdudvara, annak ellenére, hogy a választások előtt mindenki arra számított, előrukkolunk azzal, hogy az MKP-hoz vagy a Hídhoz tartozunk. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy anonim szerveződés maradjunk. Addig, míg nem tudják, hogy kik vagyunk, az üzenetre koncentrálnak – magyarázta. „A matricáink üzenetet hordoznak a szlovák közösség felé is, szeretnénk javítani a többségi szlovákság felé több mint húsz év elhibázott, vagy nem létező kommunikációját. Saját pénzből valósítottuk meg az ötleteinket, nincs mögöttünk senki” – állította.

Az aktivista sikerként könyveli el a Norbi Update epizódot is. 2012 februárjában történt, hogy a Facebookon felhívták a szervezet figyelmét, hogy a révkomáromi Norbi Update boltban nincsenek magyar feliratok. Azonnal szóvátették nyilvánosan is a mozgalom tagjai az észrevételt, mire Norbi a saját falán visszaüzent: „Az ország neve Szlovákia, Trianonnál kellett volna harcolni, minek a magyar felirat, hiszen Szlovákiában vagyunk, a McDonalds vajon kiírja-e magyarul?”. A posztot pár nap múlva – a közfelháborodás kitörése után – törölte a szerzője. „Mindez nagy visszhangot és felháborodást váltott ki. Továbbra sem lett több magyar feliratuk, és úgy tudjuk, hogy az elutasító hozzáállás hatására a forgalma erősen megcsappant."

Mint ahogy arról beszámoltunk, egy másik esetben kiválasztották a Komáromhoz közeli, alig ezerötszáz lakosú Ekel elhagyatott vasútállomását, hogy azon demonstrálják elképzeléseiket. Felújították, kétnyelvű feliratokat helyeztek el, kiszögezték a menetrendet és felállították az állomás történetét bemutató, szintén kétnyelvű tablót.

A falu nevét jelző magyar felirat csak két napig állt. Nem Slota szimpatizánsai vagy a szélsőséges szervezetek tüntették el a magyar helységnévtáblát, hanem a Szlovák Vasúttársaság. Hogy több évtizeden keresztül picsa – fasz feliratokkal volt telemázolva az elhagyatott bódé, és nem volt kiragasztva a menetrend, az a Szlovák Vasúttársaságot nem zavarta.

A szervezet júniusban nyílt levél formájában megszólította A. Nagy Lászlót, a kisebbségügyi kormánybiztost, aki kérdésünkre elmondta, hogy a szervezet tagjait nem, de a munkájukat ismeri. „A civilek kezdeményezése nélkül is napirendre került volna a kétnyelvű táblák ügye, de meggyorsították ezt a folyamatot. Ahhoz, hogy Szlovákia déli régióiban a táblák két nyelven szerepeljenek, két módosító törvényjavaslatot kell beadnunk: a kisebbségügyi törvényt és a vasúti- közlekedésügyit. Mindkettőt elkészítettük, beadásra várnak, optimális esetben még decemberben a parlament elé kerül, ha elhúzódnak a dolgok, akkor legfeljebb januárban."

Nincs távol a politika

„Nem zárom ki, hogy ezek az aktív civilek idővel egy harmadik politikai pólussá alakulnak majd” – mondta Ravasz Ábel felvidéki szociológus. „Egy új párt esélyeit növelné a jelenlegi politikából és politikai pártokból kiábrándult állampolgárok nagy száma. Ezzel szemben az ötszázalékos határ átlépése nem lenne könnyű, hiszen – mivel egy etnikai rétegpártról beszélünk – az idősebb demográfiai csoportokat is meg kellene szólítani valahogy, ami egészen más eszközöket és logikát igényel, mint amivel a Kétnyelvű Dél-Szlovákia ma működik.” „A két nagy magyar pártnak más-más okból kellemetlen az aktivisták munkája” – mondta Ravasz Ábel. „A Hídra nagyobb nyomást, nagyobb teljesítménykényszert helyez az aktivisták közbeszédet formáló munkája." Emellett érezhető a konfliktus azzal kapcsolatban, hogy míg a Híd az előrelépéseket – például a települések nevét jelző kétnyelvű táblákkal kapcsolatban – saját parlamenti munkájának tudja be, addig azt az aktivisták kommunikációjuk alapján saját nyomásgyakorlásuk eredményének érzik. Némileg más a helyzet az MKP-val: parlamenten kívüli pártként elsősorban riválisként láthatják a Kétnyelvű Dél-Szlovákiát, amely ellopja előlük a témákat. Másfelől itt is igaz, hogy az aktivisták nyomást helyeznek az MKP-s helyi politikusokra, polgármesterekre.

Szélesebb körben is elterjedhet

A szlovákoknak a mozgalomhoz való viszonyáról a névtelenül nyilatkozó aktivista úgy vélte: „sok szlovák nem tud mit kezdeni az akciókkal. Nálunk nincs nosztalgia Nagy-Magyarország iránt, nincs trianonozás, nem vagyunk nacionalisták és nem témánk a visszacsatolás. A magyarság identitását tiszteletben tartó országot szeretnénk, ahol a polgárokat nem osztják anyanyelvük alapján fölé- és alárendeltségi viszonyra.” A fiatal aktivista elmesélte, hogy felkereste őket több erdélyi is, hogy adják át a know-how-t. „Ők egy kétnyelvű Erdélyt akarnak, érdekes lenne, ha kihatna az ötlet az egész Kárpát-medencére."

(az írás az Indexen jelent meg 2012.09.28.-án, 5 nappal a fiam születése előtt)