Durica Katarina

Egy szexturista feljegyzései

Egy szexturista feljegyzései

By: DuricaKatarina 2016. szeptember 20.

Szeretem a punci. Nemcsak a semmihez sem hasonlítható és semmivel sem felcserélhető érzést, amihez juttat engem, hanem azt is, ahogy kinéz. Szeretem nézegetni. Kívülről a tükörben.

screen_shot_2016-09-20_at_09_56_20.png

 

Így kezdődik Szőcs Henriette új könyve a A hűseg kutyáknak való - egy szexturista feljegyzései. Az ilyen indításnál félő, hogy egy rosszul megírt, szürkeötven - szerű mamipornó kerül e kezembe. Ennek az ellenkezőjéről viszont már az első oldalak meggyőztek. 

A történetben a főszereplő, egy negyvenes, gyerekes szállodamenedzser, miután több házasságon és kapcsolaton túl van, jelentkezik egy szexturista oldalra. Egy olyan sájtra, ahová olyanok regisztrálnak, akik nyaralni mennének és egy belevaló társat keresnek maguk mellé. A kairói sztárorvos elugrana egy három napos konferenciára, de egyedül unalmas lenne, szeretné ha várná őt az ötcsillagos szálloda franciaágyában egy nő. Egy fiatal török fiú, aki próbál kilépni szülei konzervatív világából és tapasztalatot keres. Van egy amerikai mérnök, aki az év nagy részében egy sivatagi olajkúton dolgozik, az ott megkeresett pénzt küldi haza a családjának (akiknek egyre nagyobbak az igényeik) és azt a pár szabad napot, amit a nagyvállalat engedélyez, egy szálloda szobajában akarja tölteni a főszerelőnkkel. Gátlások nélkül, felszabadultan, meztelenül.

Ezután párszor alkalmaztam kedvenc regényhősnőm szokását, és parfüm helyett a saját nedvemet kentem a fülem mögé. A férfiak pincsiként követtek.

Az oldalon sorra jönnek az ajánlatok. Nem escort szerviz ez, mert nem diktál egyik fél sem. Nem arról van szó, hogy egy gazdag férfi kifizet egy szexmunkást, aki teljesíti a kéréseit egy megadott összegért, hanem arról, hogy két ember a neten megismerkedik, csetelnek meg skypolnak, aztán elmennek közösen nyaralni. Nincs fölé és alá rendelt viszony. Persze sok pénz is van benne, a légyottok kizárólag ötcsillagis álomszállodákban zajlanak és főszerelőnk költőpénzt is kap. Míg a doki a konferenciázik, legyen mivel múlatnia az időt, vegyen magának ezt  - azt, csipke fehérneműt, magassarkút, amiben lehetetlen járni, csak az ágyban mutat jót, és pár szexjátékot. 

Hazafelé hálásan karoltam belé, végre ő is elmosolyodott. Meg én is. Furcsa, mégis jóleső érzés volt, hogy valaki végre rólam akar gondoskodni, az én kedvem keresi. A munkahelyemen állandóan én törődöm az ügyfelek kívánságaival, a maximális gondoskodást kapják, hogy legközelebb is bennünket válasszanak. Otthon természetesen a kiskorúm sem tudja önállóan ellátni magát. Boldogsággal tölt el Doki figyelme, a szépérzéke, a negyvonalúsága. Az, hogy nem kérésre történt, hanem önszántából. És cipőt vett nekem, akiből a negyvenharmadik pár sem felesleges!

Ez a könyv bátor! Ez a könyv teli van életigenléssel! Ez a könyv teli van szexel! Szabad döntés és szabad testi öröm. Az utóbbiből pedig rengeteg. 

Mégsem mondhatom a szemébe, figyelj, nem szeretnék veled többé találkozni, egy percet sem akarok együtt tölteni veled az ágyban, mert hiányzik pár centi a boldogságomhoz, és már azt a négy napot is halálra untam. Kicsi vagy, minden porcikád kicsi, mintha annak a híres arab énekesnek a fiatal verziója lennél, akinek a dalait imádom, de mint férfi sohasem vonzott. Pedig mindenben a kedvemet kerested, figyelmes voltál, megkedveltetted velem Londont, mert korábban nem lelkesedtem különösebben a városért. Csodálatos szállodát foglaltál, közel a Harrodshoz és a múzeumokhoz, de már kora reggel tárgyalásra siettél, és csak késő este jöttél vissza. Ilyenkor maximum egy menetre futotta az erődből, ami nekem édeskevés. Nálam négy évvel fiatalabb férfiként igazán bírhatnál még két-három menetet. Egyet éjjel, és legalább egyet reggel, mielőtt magamra hagysz. Hiába csináltuk hátulról néha, vagy csaptál rá párszor a fenekemre, nem tudtál igazán beindítani. Talán ha hajlandó lettél volna a száddal kényeztetni, kicsit fellelkesülök, de undorodtál az ilyesmitől. Maradtak az édes, semmi kis hazugságok. Mivel meglehetősen okos férfi, tulajdonképpen rá kellene jönnie, hogy közel egy éve lódítok neki

A világirodalom tele van remek regényekkel, amiket főként férfiak írtak. Tudjuk, hogy milyen a háború férfi szemszögből. Tudjuk, hiszen számtalanszor olvastuk és filmen is láttuk, hogy milyen egy szerelem, házasság, párkapcsolat, félrelépés, válás - férfi szemszögből. Azt is tudjuk, hogy milyen a szex a férfi szemszögből. Az utóbbit látjuk szinte minden filmben, ami általában úgy zajlik, hogy a főszerelő férfi lohol a nő után, majd elkapja, az az elején "kéreti magát", vagdalódzik, majd heves csókolózásba kezdenek és alig telik el két perc, a nő felsikolt az orgazmustól. 

Az agy a legfontosabb nemi szerv. A jó szex az agyban kezdődik. Ötletek, szerepjátékok nélkül az egész csupán fitnesz, ahhoz nincs szükségem partnerre, lemegyek a szalonba, és rázatom a seggem a gépen. A  szép testek látványa sem vonz már, több izmos feneket láttam, mint egy vécédeszka. Agyafúrt, varázslatos elmét keveset. 

Azért is nagyszerű és fontos Szőcs Henriette könyve, mert a szexről beszél, női szemszögből. Nem azoknak a regényeknek az egyike, amikben a "férfi gazdag volt, a nő gyönyörű" és már az első alkalomnál tökéletes a szex. Nem is a mártir nő képet erősíti, nem az egész világ fájdalmt a vállán cipelő nő, aki a gyerekeiért feláldoz mindent. Hála az égnek! A szexturista egy dolgozó anya, aki havonta pár napra kiruccan és elveszi, ami jár neki. 

screen_shot_2016-09-20_at_09_56_47.png

 

A szobájába belépve, az utolsó éber pillanatomban még közöltem vele, gumi nélkül nincs szex. Egyikünknél sem volt. Nem baj, válaszolta, már ezer éve nem látott puncit, az is boldoggá teszi, ha csak megszagolhat egyet. Lerogytam a sarokban álló fotelbe, feltettem a lábam a zsámolyra, felrángattam a szoknyám, és széttártam a combom, amennyire tőlem telt. És azt tettem, amit korábban és azóta sem soha: fadarabként feküdtem, és hagytam, hogy egyszerűen megtörténjenek velem a dolgok. Hagytam, hogy széthúzza a puncim pink ajkait, körbeszaglássza, mint a szarvasgombát kereső kutya, beszippantsa a csiklóm gömbjét, mint valami osztrigát, még cuppogjon is hozzá, miközben szopogatja. Aztán hagytam, hogy nedvesen nyalogasson, kívül-belül, hagytam, hogy mélyre dugja a nyelvét, egyre mélyebbre, megdugjon vele, mint egy méretes farokkal. Akkor sem húzta ki, amikor vonyítva, rángatózva elmentem, az ölemhez szorította a fejét, hogy ne ficánkolhassak el, összemaszatolva az egész arcát. Utolsó erőmmel feltápászkodtam a székről, begyűrtem a harisnyám a táskámba, visszataxiztam a szállodámba, és aludtam másnap tízig  

 A könyv végén feltűnik Kutyuska. Főszereplőnk nevezi így azt a fiatal török fiút, aki irtó gazdag családból származik. A szülők szállodák, cipőgyár, üzletlánc meg sok minden más tulajdonosai, a család a bulvárlapok állandó szereplője. Kutyuska jóképű, magas, gazdag török fickó, aki szinte bármelyik nőt megkaphatna, ha akarna. De van egy vágya, amit csak főszereplőnk tud (és akar) teljesíteni. A nyakörv. Arra vágyik, hogy nyakörvvel sétáltassák. Hogy kutyának szólítsák, megszidják és parancsolgassanak neki. Azért könyörög, hogy zárják egy ketrecbe és hagyják könyörögni, ne engedjék ki. 

 

Az állatkertbe mégsem vihettem, tessék, egy új, egzotikus kutyafajta. Kutyaólat pedig nem rendelhettem a Four Season’sba a Fressnapftól. Jobb híján a king size ágy közepére fektettem, hanyatt, és a csuklójánál meg a bokájánál fogva odabilincseltem az ágyvégekhez. Lazán, hogy kárt ne okozzak a vérkeringésében. Teljesen pucér volt, csak a derekára csatoltam egy fekete bőr pénisztokot. Gondosan behúztam az összes nehéz függönyt, kriptai sötétség lepett be mindent. Lámpát kellett kapcsolnom, hogy kitaláljak a lakosztályból.
A Season’sban előírás, hogy a szobalánynak két- óránként ellenőriznie kell a szobát, takarítani, rendet tenni, ezért is tartanak akkora létszámú személyzetét, ahány szobájuk van. A liftből kiszállva a lobbiban eszembe jutott, ki kellett volna akasztanom a ne zavarjanak táblát, de aztán az órámra néztem, és láttam, késésben vagyok. Majd ha kopognak, Kutyuska kiszól, ne zavarják. Nem így lett. Míg én a Westendben vásárolgattam és kávéztam a csajokkal, a szobalány halkan bekopogott a párnázott ajtón, belépett a szobába, felkapcsolta a villanyt, majd földbe gyökerezett lábbal, szemét a parkettára sütve megkérdezte, óhajt-e az úr valamit. Semmit, nyugodtan elmehet, válaszolta Kutyuska, a lakosztályban minden a legnagyobb rendben. 

screen_shot_2016-09-20_at_10_47_45.png

süti beállítások módosítása